Megtett tav: 27 km
Tovabbra is elegge fajtak a vizholyagjaim, lett par uj is szerencsere. Viszont felfele kellett mennem, ami mint mar emlitettem, jol jott. Kicsit ugy ereztem magam mint egy csiga, lassu vagyok es a hatamon van a hazam mindennel egyutt ami a tuleleahez kell.
A nagyon messzi dombokrol jottem, majd fel a kep bal oldalan levo hegyre, utana le a sik reszre majd fel a jelenlegi dombokra. Van valami jo erzes abban, ha latod honnan jottel es melyik dombokat jartad be. Ehhez nem kell ilyen messze jonni amugy, OKT 11. szakasz (Kektura) megadja ugyan ezt az elmenyt, csak szep idoben egy huzamban kell megcsinalni.
Itt mar sokkal kevesebb a novenyzet.
Ami viszont itt el, latszolag nagyon elvezi azt amit en nem, a nagy meleget.
Itt a sivatagban vizforrastol vizforrasig turazunk. A kovetkezo cel az alabbi ‘cache’, ez a neve az onketesek altal karban tartott helyeknek. A vizriport amit folyamatosan nezunk nem megbizhato forraskent jeloli a helyeket (megbizhatoak a varosok, ki nem szarado forrasok), de ma mar ritkan van olyan hogy azt hiszed lesz valahol viz aztan kiderul, hogy megsincs. Van app, a turazok kommentelnek, ha valahonnan kifogy a viz egybol lehet hivni telefonon az aktualis water angelt.
Itt meg elsosegely keszlet ks volt, foleg vizholyagok kezelesere.
Boldogan de faradtan indultam tovabb, minel kozelebb akartam erni a masnapi celomhoz, Warner Springhez. A friss bar kicsit meleg viztol megjott az erom is, gyorsabban tudtam setalni, talan tul gyorsan is. Majdnem raleptem egy csorgokigyora. A labam ele neztem ahogy mindenki mondja erre fele, de tulsagosan lefele, mire a kigyo bekerult a latomezombe mar a cipomtol 10 cm-re volt. O is pont arra ment, mint en, eszakra az osvenyen. Kb egyszerre vehettuk eszre egymast. Mire o beallt vedekezo/tamado pozicioba, en mar kb 15m-el hatrebb voltam. Tudtam hogy par percre mogottem jon a kovetkezo turazo, dobalhattam volna ra koveket, de gondoltam kuzdjunk meg vele egyutt.
Nem a legjobb a kep es a video, de a jo szoghoz tul kozel kellett volna menni. Annyit nem ert :). Az igazi ‘megmento’ a 2. turazo lett aki beert minket. Mark, aki gyerek koraban vadaszott a csorgokigyokra, hogy megegye oket. Mondta, hogy csak a feltekeredett poziciobol tud tamadni, kuszo/egyenes helyzetbol nem, ill. a hossza kb 1/3at tud elore nyulni. Ha ennel nagyobb szogbem kerulod, biztonsagban vagy. Azert en hagytam, hogy o setaljon kozelebb a kigyohoz, en mentem a masik oldalan. Amugy ha felnott kigyo harap meg, nagy esely van arra, hogy ‘szaraz harapas’, azaz mereg nelkuli. Tudja a kigyo hogy nem vagy neki etel, neki a mereg pedig vadaszathoz kell. Ha viszont kicsi harap meg az gond, azoknak meg semmi eszuk sincs. Nem tudjak szabalyozni a kilott mereg mennyiseget, mindet beled nyomjak. Ha megis megmar egy, mar tobben mondtak: ne panikolj (jah, konnyu azt mondani) a regen a kornyeken elo indianok azt mondtak, a legjobb hogy amig odaer a segitseg, alszol egyet.
A nagy izgalmak utan egyutt mentunk tovabb es kerestunk taborhelyet. A magasabb Mark, az alacsonyabb Ian, Hongkongbol. Ismet eleg szep volt a naplemente.
PCT kalandok 