7 km Deer Spring trail+ 8.4 km San Jacinto csucs +6 km PCT
5 ora alvas utan kicsit szenvede keltem fel, hogy a koran induloktol megerdeklodjem mi a kovetkezo szakaszra a tervuk. Mivel a tegnapi napom a varosba erkezes utan eleg rohanos volt, nem tudtam eleget beszelgetni ahhoz, hogy magabiztosan induljak el kaja- es vizugyileg. Megtudtam, hogy 3 utvonal is vezet vissza a PCTre, ill. sokan terveztek felmenni a San Jacinto csucsara is ami egy kis kitero, de Del-Kalifornia egyik legmagasabb hegye es gyonyoru a kilatas. Illetve, kb 2 nap mulva vihar jon ami fent az osvenyen 2700on havazast jelent (igen, meg mindig a sivatagban vagyok), akkorra mar nem artana valahol lent lenni par szaz meteren. Nem volt mas valasztasom tehat, mint hogy utra keljek, mar csak a kozelgo vihar miatt sem. Kivalasztottam a legrovidebb felfele vezeto utat, a Deer Springs trailt (lenti terkepen kekkel jeloltem, nagyjabol merre haladt az osveny). Ez is 7km volt, ill. nem a ‘kenyelmes’ kis PCT stilusu osveny volt: meredek, sok kidolt faval es egyeb termeszetes akadallyal amin mind at kellett maszni. Ez az 5 napi kajaval es 5 liter vizzel nem volt tul kellemes. Valahogy mashogy telnek a kilometerek a PCTn es mashogy minden egyeb kitero turautvonalon. 1600m magasrol felmasztam 2700m-re, ahol vegre becsatlakoztam a PCT osvenyere. Mire elertem az elagazot a San Jacinto csucsa fele, mar 3 ora volt (delben tudtam csak elindulni). Mar reggel lattam, hogy elkezdtek jonni a felhok nyugat felol, de nem tunt ugy, hogy ebbol vihar lesz. Plusz ugy szamoltam, hogy belefer a csucsmaszas es sator allitas lejjebb az osvenyen naplemente elott. Raadasul megint osszefutottam Iannal, aki ugyan azt tervezte mint en, taskat lerakni az elagazonal es felmenni, majd az osveny menten satrazni. Szuper, nem vagyok egyedul, mehetuk!
Szoval, a sargaval jelolt reszrol indultunk. Ez Del-Kalifornia PCT terkepe ahol latszik a szintemelkedes, korabban azert nem irogattam a szintemelkedesrol sokat mert amig fel-le megyek egesz nap, addig nincs ertelme osszesitgetni. Mivel most egyertelmu fel majd le iranyokban haladtam, igy most van. Mar megmasztam 1100m-t egy kb 20 kg-os taskaval, hatra volt meg 600m a csucsig. A felhok mar elertek a hegyet, indulasnal meg epp a fejunk felett, a fak tetejenel voltak, de boven felejuk masztunk.
Nem tudok jobb szot talalni arra amit csinaltunk, mint a rohanas, bar nyilvan nem a szo szoros ertelmeben futottunk felfele. Nem is lehetett volna, olyan sziklas volt a terep. Nem sokkal maradtunk el a 4km/h szintidotol ha a pihenoket/beszelgeteseket nem szamoljuk, ami sik terepen is jo teljesitmenynek szamit, hat meg ezen a meredek szakaszon felfele. Mindenki szembe jott velunk akivel tegnap talalkoztam, Thumb, Mouse es Surgeon is. Az osszes reakcio az volt, hogy bartak vagyunk, hogy satrak nelkul egy fejlampaval elindultunk ilyen keson, utkozben ertettem meg miert. Egyre hidegebb lett felfele es a szel is egyre erosodott. Az oxigenhianyt mar kb 2700tol ereztem, de 3000 felett mar a szivem is jobban dobogott a nagy sietseg kozepette. A felhok mintha megalltak volna, mondjuk amugy is felettuk voltunk.
A csucs kozeleben volt ahol meg megmaradt a ho, a napszemuvegemre rafagyott a lehelletem. A kilatast egeszen az utolso nehany m-ig nem lehetett latni, amit lattunk az viszont megert barmennyi felfele majd lefele rohanast. 3302m-rol az egyik iranyban a felhok felett voltunk, igy nem lattuk a nyugati hegyeket, a felhotenger azonban fantasztikus latvany volt. A masik iranyban a sivatag terult el alattunk, egesz pontosan 3000m szintkulonbseget lattunk be, 300m a sivatag tengerszint feletti magassaga ezen a reszen. Olyan erzes volt, mint tandem ugras elott a helikopterben felfele. Hideg, eros szel ( ha nem tartasz ellen fellok), oxigenhiany es alattad tobb ezer meterre latsz le. Az Alpokban is voltam talan ilyen magasan, de mivel ott minden hegy magas korulotted, ennyire nem latvanyos a magassag. Nem tulzok, egy kicsit teriszonyom volt, pedig nem vagyok az a fajta. A kulonbseg az, hogy itt majd a labam visz le, nem a gravitacio.
Sietve lottunk par kepet es indultunk is lefele. A nap egyre kozelebb kerult a felhokhoz, barmennyi kepet csinaltam a felhok feletti naplementerol :).
Leertunk az osvenyre sotetedes elott, de az mar nyilvanvalo volt, hogy a tervezett satorhelyre ahova mindenki ment nem fogunk elerni, csak ha kb 11ig turazunk, de a legelso taborhelyre is csak ejszakai turaval fogunk eljutni. Nem lehet am barhol satrat allitani ilyen meredek hegyoldalon, sokat kell setalni ahhoz hogy talalj egy sik terepet, ami megfelel. Kicsit izgultam, nem is a sotet miatt, hanem a naplementevel jaro hideg es szel miatt. Meg mindig 2700 m-en voltunk. Raadasul az utolso vizlelo hely a kovetkezo 30km-es szakasz elott is utkozben volt. 7 liter vizet atszurni nem ket perc, es nem is meleg viz folyik a hegyoldalon…
Vizszures kozben besotetedett es nem maradt mas hatra, mint az ejszakai turazas. Allitolag sokan csinaljak a meleg miatt a sivatagban, de en meg nem tudtam magam ravenni korabban .
A sotetben mar egesz nyugodt voltam, kiderult, hogy a szel csak nehany helyen fuj es turazas kozben a hideget sem erzem.
Elertuk az elso satorhelyet amit kineztunk, meg szabad hely is volt es csak kicsit lejtett: csak nehanyszor keltem fel, hogy visszacsusszak a matracomra es a matraccal a megfelelo helyre satoron belul:).
Csinaltam magamnak meleg vacsorat es bentrol hallgattam a szel zugasat, ismet volt annyira szelvedett a satorhely, hogy csak a hang legyen ijeszto.
PCT kalandok 