Megtett tav: 32 km
Ma vart ram 1600m felfele setalas a melegben, arnyek nelkul, 7 liter vizzel, mivel Wrightwood es a meki kozott nincs vizforras. Szerencsere jott egy kis lehules, igy 40 helyett csak 30 fok korul mozgott a homerseklet. Ez kibirhato.
Lattam eletem leghosszab vonatat, nem szamoltam az elejetol, de tobb, mint 200 vagonbol allt.
A napot nehezitette a ‘puddle dog bush’ extrem jelenlete. Eddig elvetve talalkoztam 1-1 kosza novennyel, de szerencsere mar messzirol megismertem mire ehhez a szakaszhoz ertem. Ha hozzaersz a novenyhez, sulyos bor irritaciot okoz, sot, ha csak a ruhadhoz er azon is ott hagyja a nyomat, igy nagyon kell figyelni. Korhazi esetekrol is hallottam mar, nem szeretnem kiprobalni ram milyen hatassal van. Ilyen szep lila viraga van, Kalifornia erdotuzzel sulytott teruletein gyakran latni (ugye sok ilyen van, mar en is sok leeget teruleten atjottem) es ez a kedves noveny az ami ilyenkor eloszor megjelenik. Ezen a szakaszon (meg) nincsenek kiirtva, igy kerulgetni kellett. Szerencsere mar messzirol figyelmeztet a noveny, ha epp elmerultel a gondolataidban, mivel eleg eros fu (marihuana) szaga van. Ja, nem art tudni az milyen.
A napot tovabb nehezitette, hogy a taskam torte a hatamat. Az igazat megvallva mar otthon mikor kelturara szandekosan 15 kiloval es telepakolt taskaval mentem, mar megadta magat. Azota csak egyre rosszabb, neha 1-1 ujabb pakolasi modszer kicsot segit, de az eredmeny par napon belul ugyan az.
A derekresz feletti huplinak nem kellene ott lennie. Mar odaig fajult a helyzet, hogy az uloparnamat kell a taska es a hatam koze raknom. Kicsit meleg, de mukodik.
PCT kalandok 