Megtett tav: 34 km
Tenyleg szep lett a to reggelre. Sajnos nem fert bele az egesz latvany, mar igy is majdnem leestem hatrafele dolve. Nem szeretnek Darwin dijas lenni.
Eltero velemenyek vannak arrol, melyik a legszebb resze a PCT-nek. Nagyon sokan a Sierra Nevadara voksolnak, ami egeszen ertheto. Maga a teny, hogy 2400m ala nem nagyon ereszkedtunk, teljesen el voltunk szigetelve a civilizaciotol, megkuzdottunk a havas hagokkal es veszelyes folyon atkelesekkel, megadta a hangulat a szakasznak. Indulaskor meg azt is hallottam, hogy sokaknak Oregon tetszik inkabb a legjobban. Oket annyira nem ertem, teny, eleg extrem vulkanikus tajak voltak arrafele, viszont ha valasztani kell melyiket ajanlom annak, akinek csak az egyikre van ideje, a Sierrat ajanlanam.
Meglepo modon Washingtonrol nem igazan hallottam sokat korabban, azon kivul, hogy esos es hideg. Pedig nekem most mar egyertelmuen ez a kedvenc szakaszom. Valoszinuleg sok egyeb tenyezo is kozre jatszik:
- Most mar tenyleg megvannak a szukseges izmaim a turahoz es az eronletem is. Aki anno azt mondta Mt. Whitney kozeleben, hogy akkorra mar eletunk legjobb formajaban leszunk, az hazudott. Boven van meg hova fejlodni onnan. Mar siman megyek 35 km-t ugy, hogy az pihenonapnak szamit. 45 km kornyeken is inkabb a naplemente allit meg, nem a faradtsag.
- Az idonyomas is kisebb, kevesebb a valtozo a rendszerben. +/- 3 napos pontossaggal meg tudom mondani a hatarhoz erkezes becsult idejet az allam eleje ota. Emlitettem mar, hogy a thru-hiking nem a legegeszsegesebb etkezesi szempontbol, talan fizikalisan sem a tuledzes allapota miatt. Hozzateszem, ez az etrend ennyi mozgassal valoszinuleg meg mindig jobb, mint sok ember otthoni eletmodja. Ami miatt megis igazan megeri eljonni egy ilyenre az a szellemi kikapcsolodas. Csak a termeszet torvenyeinek kell alkalmazkodni (ill USA torvenyeinek, de amik itt kint ram vonatkoznak, azokat fokent a termeszet vedelmere talaltak ki, igy nem esik nehezemre betartani oket). Nincs mas, mint en es a termeszet. Az idojaras ablak miatti idonyomas az egyetlen, ami komolyabb stresszt okoz, most mar ez is csokkent.
- Minden, ami a hosszu tavu turazas resze, legyen az jo vagy rossz, rutinna valt, a komfortzonam resze (a minden napos faradtsag es fajdalom is).
- Nincsenek veszelyes folyon atkelesek. Persze, volt, hogy vizes lett a cipom, de eletveszelyhez koze sem volt egyik folyonak sem.
- Az osveny tobbnyire puha, foldon haladok es nem sziklakon, es meg veletlenul sincsenek 30-50cm-es lepcsok ezekbol.
- Mivel nem vagyok olyan magasan, nincs oxigenhiany. Ezt anno a vartnal rosszabbul viseltem, igy orulok, hogy tul vagyok rajta.
- Az alacsonyabban haladas masik elonye, hogy nem vagyok folyton a fahatar felett. Szeretem a fakat, az erdoket, Washington tud hihetetlenul zold lenni. Talan egy kesobbi posztban majd gyujtok nehany kepet errol.
- Nem csak zold tud lenni a taj, hanem szines is. Nem csak sziklak es ho van, mint a Sierraban. Mar boven az oszben vagyunk: minden piros, sarga, zold. Itt ugye a legtobb noveny levele pirosra valtozik, nem sargara. Magyarazat itt. (Igazabol talan napok, hetek kerdese, hogy leesen az elso ho.)
Szoval, ez a kedvenc allamom. Ez egy kicsi es ‘kenyelmes’ Sierra Nevada.
Glacier Peak most mar kozelrol:
Egy mormota ugy gondolta, jo lenne velem baratkozni. Jo sok kephez pozolt, be is rakok ide a szuksegesnel kicsit tobbet. Nezzetek a szoret a szaja korul, ugy tunik, o is szereti a bogyokat.
Elojott a haverja/parja is egy ido utan.
2500 merfold, 4023 km. Legalabb ez ki volt rakva. Anno azt irtam, hogy az elso 1000 km nagyon lassan telt, a 2. ezer meg mindig, bar kicsit gyorsabban. A 3. mar gyors volt, nos, nem is tudom ez a 4. hova lett.
Ezen a folyon pedig at kellett kelni, meg ez a hid volt a legbiztonsagosabb.
‘Glacier water’, allitolag valami asvanyi anyag miatt van ilyen tejfeher szine. Sok gleccserrol folyt ilyen viz.
Delutanra sajnos megerkezett az amugy estere es masnapra igert rossz ido. Annyira elkezdett esni az eso es alacsonyra ereszkedtek a felhok, hogy ugy dontottem delutan 5 korul megallok (kb 10 km-rel az eredeti celom elott). Mar igy is csurom vizes voltam. Sajnos az osveny innentol csak felfele tartott (mar igy is megmasztam az emelkedo egy reszet), es ha esetleg fel is jutottam volna – es a korulmenyek olyanok, hogy nem tudok/akarok satrat allitnai, a kovetkezo satorhelyek meg 10 km-rel arrebb, egy ujabb hegy tetejen lettek volna. Tehat ha fent meg rosszabb ido van, akkor akar veszelyesre is fordulhatna az estem, amit nem szeretnek. Igy is sokkal tovabb birtam a delutant mint masok, a normalis satorhelyek mar elfogytak (2 volt csak), mire ugy dontottem megallok. Nekem egy lejtos, koves felulet jutott, ahol legalabb a viz nem fog megallni a satram alatt. Max atfolyni alatta. Van, aki ilyenkor kis vizelvezeto arkot as a sator domboldal feloli resze kore. Ezt az otletet eleg hamar elvetettem, mivel az en helyem ehhez tul koves, sziklas volt. Maradt az ‘Ah, ugy sem pont itt fog folyni alattam a viz. Csak nem.’ hozzaallas.
PCT kalandok 