Megtett tav: 24 km off trail
Az elozo poszt vegen latszik, Mt. Whintey osvenye kekkek, tehat off trail, nem resze a PCT-nek. Tobb okbol sem lehet kihagyni. Azt mondjak most vagyok a legjobb formamban eletemben, bar a tegnapi nap utan ugy erzem most vagyok a legrosszabban. Ezen kivul ha nem a PCT-rol PCT engedellyen csinalom (nyugat felol), akkor a masik utvonal a keleti osveny Whitney Portal, a hegylanc Lone Pine feloli oldalarol. Ehhez kulon engedely kell, allitolag lotto szeruen sorsoljak. Vagy kapsz vagy nem, es ha kapsz is az idopont lehet nem a legmegfelelobb. Ha nem nyugdijas amerikai vagy akinek barmennyi ideje van, nem sok eselyed van.
Sokan hajnali 1:30-kor indultak, hogy fentrol nezzek meg a napfelkeltet. Beszeltem tobb emberrel, aki alapbol gyors, annak sikerult, de valaki igy is lekeste. Pl. Mouse and Thumb kb olyan atlag tempot tud mint en, hiaba keltek koran es satraztak sokkal kozelebb a csucshoz, lekestek. Mi hajnali 4-kor indultunk meg sotetben, utkozbeni napfelkelte volt a terv, igy is szep volt. ‘Slackpaking’ stilusban, tehat csak az volt a taskaban amire napkozben szukseg lehet, a sator es a tobb napi kaja lent maradt.
A magassag miatti oxigenhiany sajnos olyan hatassal volt ram amire nem szamitottam. 3400- 4000m kozott extrem lassu lettem es alig haladtam. 4000m korul a levego oxigenszintje kb 57%-a normalisnak, a 6 kategoria kozul ez mar a 4.-be esik. Ilyen hosszan ilyen lassan meg sosem haladtam a turan. Adott pontot megkerdojekeztem, most eloszor miota kint vagyok, hogy egyaltalan meg tudom-e csinalni. Nem tudtam koncentralni, fokuszalni, beszelni sem volt kedvem/erom es ezek egyiket sem tudtam iranyitani. Pirot szerencsere egy ido utan eszrevette es a sajat tempojaban sokkal gyorsabban haladt felfele. 70 evesen mar hetedszer massza meg a hegyet, most nem motivalt, hogy utolerjem. Visszafordulni sem volt erom, lefele a fel meteres sziklas ‘lepcsok’ amiken fel kellett maszni egyaltalan nem tuntek vonzonak, igy nem maradt mas mint maskor: csak elore. Utkozben reggeliztem, gondoltam majd attol megjon az erom, mint mindig, de az emesztes miatt meg kevesbe tudtam koncentralni es haladni. Furcsa dolog ez az oxigenhiany. Eddig is csodaltam a magashegyi maszokat, most hozza jon az, hogy szimplan nem ertem hogy csinaljak. Sokkal magasabban sokkal extremebb idojarasi korulmenyek kozott sokkal tobb sullyal sokkal nagyobb erot kell kifejteniuk felfele. Peter Habelernek volt egy eloadasa Pesten mielott kijottem, aki most 75 evesen meg mindig maszik. O volt a az elso aki oxigenpalack nelkul maszta meg az Everestet ’78-ban. Minden ultralight felszsereles es gps nelkul. Ha jol emlekszem harom honapot toltott az alaptaborban, hogy akklimatizalodjon. Az Everest tetejen az oxigentszint kb 30%-a a normalisnak.
Lehetett volna amugy sokkal rosszabb, sokan hanyingerrel kuzdenek es rosszul lesznek, vissza kell menniuk a volgybe. En csak szimplan lassu voltam. 4000-4400 kozott mar mindenki olyan volt, mint egy lassitot felvetel, nem tuntem ki a tobbiek kozul. Itt mar tobb havas-jeges resz volt, de azon kivul, hogy tobb erot kellett kifejteni kulonosebben veszelyes nem volt.
Felerni viszont annal jobb erzes volt, ennyi kuzdes utan. Itt mar nem ereztem az oxigenhianyt, elveztem a kilatast. 360 fokban a Sierra hegylanc egeszet lehetett latni eszaki, deli es nyugati iranyban, valamint a keleti iranyban ismet az Owens Valleyt es szemben az Inyo Mountainst es a Death Valleyt. Hihetlenul gyonyoru volt. A kontintentalis USA legmagasabb pontja, 4421 m.
Minden kepbe beletrollkodtam, sorry. Ugy sem lattok mostanaban sokat. Ott a zaszlo is, amit kaptam.
Eddig az osveny valahogy ugy kanyargott, hogy nem lattam hol is vagyok igazan. Hiaba haladtam felele, mivel minden magas volt korulottem nem ereztem magasnak. Par napja meg a novenyzet is sivatagi volt. Most mar nem kerdes, ez mar boven a Sierra Nevada
Lefele talalkoztam csaladdal: egy anyuka 3 gyerekkel, kb 8, 10 es 15 evesek lehettek. a legkisebb is szenvedve, de hatarozottan haladt felfele. Ennyit a teljesitmenyemrol. Egy 8 eves is megcsinalja.
Az eredeti terv szerint tovabbmentunk volna, hogy a legkozelebbi nagy kihivast, a Forester Passt minel hamarabb letudjuk a nap elejen, de annyira leszivott minket a nap, hogy megbeszeltuk: lefekszunk aludni es hajnalban indulunk tovabb. Elveztem az oxigennel teli 3200m levegojet.
PCT kalandok 