60. Nap – 06.15 – Muir Pass

Megtett tav: 28 km

Az utolso magas hago. Tudtuk, hogy ezen van a legtobb ho. Ez van legeszakabbra, lapos, es nem deli-eszaki, hanem keleti-eszaki fekvese van.

Ahogy haladtam reggel felfele, az osveny ugy kanyargott, hogy olyan voltam mint a kis herceg. Tobbszor tudtam napfelkeltet nezni, vagy 6-7-szer. (Igen, tudom, hogy o naplementet nezett es 43-szor.)

Egy jeges folyon atkelessel folytattam a napot, a labaim konkretan fajtak a hidegtol mar a masodik lepesnel, de nem volt mit tenni, mint atmenni a tuloldalra. Ilyen hosszu ideig tarto 30 lepesem mar regen volt :).

A havas resz mar a csucs elott kb 5km-el elkezdodott, ami nagyon nem volt jo jel. Uj kepessegre is szert tettem, a csuszasgatloban taskaval koveken ugralast tokelyre fejlesztettem. Naivan probaltam magam szarazon tartani, nem tudva, hogy mi is var ram a tuloldalon. Node a felfele menetel sem volt kutya. A hoban ugye nincs osveny, labnyomok vannak amiket erdemes kovetni (ha nem indulnak tobb fele), mert igy konnyebb, biztonsagosabb es gyorsabb haladni.

Tobbszor haladtak a labnyomok olyan helyen, ahol a ho alatt folyo volt. Nem kis bokaig ero patak, legjobb esetben is combkozepig ero gyors folyo.

Mindig, mikor hallottam, hogy folyik alattam a viz, csak remeltem, hogy nem szakad be pont alattam.

Azert csak felertem.

Lefele gyonyoru volt a taj.

A sok hobol egy ido utan kevesebb lett, ugy gondoltam most mar jo dontes a kevesebb labnyomot es az osvenyt kovetni. Tevedtem. Ismet tobb meteres ho kovetkezett, most mar eleg keson es alacsonyan voltam ahhoz, hogy ez mind meg legyen olvadva. A labnyomok eltuntek, minden lepesnel combtoig sullyedtem. Ilyenkor nem marad mas, mint a partra vetett hal modszer. Felfekudtem a hora, probaltam minel nagyobb feluletre tamaszkodni. A labszaraimon, a felfektetett botjaimom, negykezlab, sikertelenul, megint elsullyedtem. Kohalomtol hohalomig kusztam a hoban, itt mar mindenhol viz volt. Nem csak ho formajaban, a ho alatt egesz hegyoldalon folytak a patakok. Ott voltam, ahol a folyok szuletnek. Minden lepessel legalabb bokaig ero olvadt jegbe erkeztem. ‘Postholing hell’-nek neveztek sokan ezt a reszt, mivel nem serultem meg, egeszen elveztem. Terdig elaztam:

Szerintem jo moka volt. Hol maradna az izgi resz ha nem lenne semmi ho?

3 korul sikerult ebedelni ekkor ertem el a ho veget, eljenek a terepfutok, egy ora alatt majdnem teljesen megszaradtak. Nincs az a bakancs ami itt szarazon maradt volna, vagy ha van is, nem akarnek benne lenni minden nap 14 orat.

A nap vegere maradt egy veszelyesnek mondott atkeles, iden konnyu volt. Volt egy alternativ utvonal ahol szinte semmi sodras nem volt, en ezt valasztottam. Egy cseh srac (az elso kelet- europai akivel talalkoztam) beprobalkozott a PCT-n levo atkelessel, eloszor rossz helyen. Mellkasig elsullyedt, majd elsodorta a viz.

Szerencsere sikerult kievickelnie a a sodrasbol, mert kb 2 kanyar mulva egy eleg durva vizeses lett volna a sorsa, ezert is szamit ez a folyo veszelyesnek. Kb 10 meterrel elobbre csak terdig ert a viz, siman atjott. Osszehasonlitaskepp tavaly volt akinek itt usznia kellett. Ne aggodjatok, az idei konnyu es biztonsagos ev.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.