Megtett tav: 31 km
Izgatottan vartam a mai napot, tudtam, hogy fontos merfoldkohoz erkeztem. A ‘Butt Mountain’ megmaszasa utan nem sokkal elerkezett a varva-vart jutalom: a feltavot jelzo monument. A kepeket facebookon mar elspoilereztem, de legyenek fent itt is:
O ugy dontott megpihen a taskamon:
Mivel a PCT tenyleges hossza szinte minden evben valtozik (alternativ/uj/lezart utvonalak miatt), sosem fogom megtudni tenylegesen hany km-t setaltam, a hivatalos felutat ez a kis kotomb jelzi. Meg az app tav-szamlaloja szerint sem ez a feltav, de a lenyeg: unneplunk. Valaki sort hozott magaval, valaki pezsgot, en megettem a szokasos kis Ramen levesemet ebedre :). Miert? Semmi kedvem nem volt meleg, felrazott sort inni, majd a varosban.
Az elozo napok/hetek motivaciovesztese utan ez mar nagyon kellett. Eloszor a high Sierra utan lettem kicsit kedvtelen, mikor meg mindig a Sierra szakaszon voltam es nehezen teltek a kilometerek. Aztan azert, mert mar majdnem harom honapja turaztam es meg mindig nem voltam az ut felenel. A feltav es a blog nyilvanossagra hozasa viszont ujra megadta a motivaciot. Jo erzes volt ugy haladni, hogy tudtam: minden lepes utan mar csak kevesebb lesz, mint amit eddig megtettem. Ezen kivul rengeteg batoritast kaptam toletek. Mindenkinek nagyon koszonom aki barmilyen formaban ramirt/megkeresett, sokat szamit am :). Valahogy a csalad sokadik ‘Mikor jossz haza?’ kerdesebol nem feltetlenul ereztem a tamogatast. Tudom, ott van az, csak nehez meghallani neha. Szoval koszonom!
Allitolag 3 honapig tart eljutni a feltavig, de onnantol csak 2 befejezni – majd meglatjuk. Ha mar eddig eljottem, most mar szeretnek vegig menni (sajnos a sarkam barmikor megadhatja magat). Oktoberbe mar nem jo belecsuszni, Washingtonban akkor mar nagyon sok az eso es mar ho is lehet. Ha leesik a ho az mar el nem olvad, sokaknak fel kellett mar adnia emiatt. Valoszinuleg egy korai repjeggyel fogom motivalni magam. Meg nincs meg, egyiranyu jeggyel jottem.
Chesterbe egy kozepkoru no segitsegevel jutottam, akinel epp nem volt ott a kutyusa de a fekhely megvolt. Megint egy templom udvaran satrazhattam, ingyen. Szeretem ezeket az eszak-kaliforniai templomokat. Nincs ez mindenhol igy am, direkt igy terveztem meg a szakaszt. Oda terveztem a megallokat ahol van ingyenes szallas, dollar tree/market/family elony. Ezek olyan olcso boltok, ahol vagy minden egy dollar vagy tobb minden van, de csak par dollarba kerulnek a termekek. A legjobb. Igy is – ugy is ugyan azokat eszem, csak itt olcsobban megkapom mint a fancy boltokban.
Chester egy 20 ezres kisvaros (vegre, tenyleg egy varos), nyilvan szuksege van 2*2 sav extra szeles utra+ leallosavra.
A szokasos resupply/furdes/mosas korrel csak estere vegeztem, igy masnap reggel meg maradnom kell, hogy mindent elkeszitsek. Gazt sem tudtam venni, bezart a bolt mire eljutottam volna oda.
Epp indultam volna meg ezek elott egy pizzaert, megiscsak meg kene unnepelni valahogy a feltavot, mikor megallt egy auto es egy idosebb par a kocsibol erdeklodott, hogy van-e szuksegem egy kis kajara. Mindketten elmosolyodtak mikor meglattak a reakciomat a ‘food’ szora. Kaja? Nyilvan kell. Barmikor. Barmennyi. Barmi. A fiuk nehany evvel ezelott megcsinalta a turat, tudtak, hogy a templomnal lesznek turazok es hogy mindig ehesek vagyunk. Rizs, parolt zoldsegekkel. Valami azsiai cucc. Igazi. zoldsegek. A legfinomabb, amit mostanaban ettem.
PCT kalandok 